Legyen szó hófehér mecsetéről, idilli tengerpartjáról vagy különleges múzeumairól, Abu-Dzabit mindenképpen érdemes felvenni a bakancslistánkra. Aki azt gondolta, hogy a Perzsa-öböl menti ország minden pénzét és energiáját Dubajra fordította, az téved. Abu-Dzabi, ha lehet, még lenyűgözőbb, mint a szomszédos emírség nagyvárosa.
A Dubajba látogató turisták hajlamosak megfeledkezni róla, hogy az Egyesült Arab Emírségek a nyüzsgő metropoliszon kívül is tartogat számos látnivalót. Az ország nevezetességeit böngészve nekem például azonnal megakadt a szemem a Zájed sejk mecset fotóin, így nem lehetett kérdés, hogy Abu-Dzabiba is elutazom. A szigorú járványügyi szabályozások miatt külön PCR-tesztet kellett csináltatnom Dubajban, hogy átléphessem az emírség határát, de ez sem szeghette kedvemet. Ha már ilyen közel (alig 140 km-re) voltam a fővárostól, készen álltam bevállalni plusz egy tesztelést.
Egy utazási iroda egynapos kirándulására foglaltam helyet. Általában nem szeretem az ehhez hasonló szervezett utakat, de ebben az esetben egyszerűbbnek tűnt, mint önállóan elbuszozni és felkeresni a látványosságokat. Ráadásul az idegenvezetőnk a dubaji hotelünknél vett fel minket és csak egy brazil párral kellett megosztanunk a hétszemélyes autót, így egyáltalán nem volt kényelmetlen a dolog. Ami pedig a legfontosabb, hogy sikerült kipipálnom a legfontosabb nevezetességeket a listámról.
A grandiózus Zájed sejk mecset
A hófehér márványból épült mecsetet 1996-ban kezdték el építeni és 2007-ben adták át a nagyközönségnek. Ez a világ egyik legnagyobb iszlám temploma, közel negyvenezer hívő befogadására alkalmas. Zájed bin Szultán Ál Nahján, az ország alapítója és első elnöke egy olyan épületet szeretett volna létrehozni a fővárosban, amely ötvözi a különböző muszlim civilizációk építészeti stílusát és bemutatja az iszlám világ sokszínűségét. A tervezők között volt brit, olasz és természetesen emirátusi is, akik többek között török, pakisztáni, marokkói és egyiptomi stíluselemeket is felhasználtak.
Az Emírségekben töltött tíz napom csúcspontja egyértelműen ez a túra volt. Az ugyan meghökkentő volt, hogy a mecset alatt konkrétan egy pláza van, és a bejáratot is kávézók és gyorséttermek mellett elhaladva közelíthetjük meg, az oszlopcsarnok és a belső terek egyedülálló dizájnja viszont azonnal magával ragadott. A mecset a rekordok könyvébe is beírta magát, itt található ugyanis a világ legnagyobb kézzel szőtt szőnyege, valamint az egyik legnagyobb aranyozott csillár is.
Az épületet a legtöbb emírségi mecsettel ellentétben nem csak muszlimok látogathatják, ugyanakkor a szigorú szabályokat mindenkinek be kell tartania. Nők csak fejkendőben, hosszú ujjú felsőben és hosszú szoknyában vagy nadrágban léphetnek be, és a férfiak számára is tilos a rövidnadrág viselete. Fotózni csak az arra kijelölt helyeken szabad, de nem kell megijedni, hiszen gyakorlatilag 20 méterenként van egy fotópont. Tartózkodni kell bizonyos kézjelek használatától is. Ezekről külön táblákat is kihelyeztek, de a személyzet is folyamatosan figyeli a turistákat. Én is szemtanúja voltam, amint egy hölgyet megkértek, hogy töröljön egy róla készült fényképet, mivel a kéztartása nem volt megfelelő. 2013-ban egyébként Rihannát is távozásra szólították fel, mert állítólag „oda nem illő módon” pózolt a mecset udvarán.
Emirates Palace és Ethiad Towers
A belvárosában fekvő Emirates Palace-ra különleges arab stílusának és luxusszolgáltatásainak köszönhetően Abu-Dzabi legelőkelőbb szállodájaként szoktak hivatkozni. Van jó pár konkurense a környéken, de a közel 2 km hosszú privát tengerpart, az impozáns belső terek és kiváló éttermek az ide látogató szupergazdagok kedvencévé tették a helyet. A hotelbe egyébként bárki betérhet és szétnézhet, és ha a pénztárcánk is engedi, befizethetünk aranyozott arcpakolásra is.
A szálloda kertjéből a fölénk magasodó Ethiad Towers nevű komplexumot is megtekinthetjük. A toronyházakban irodák, szállodák és éttermek is működnek, illetve itt kapott helyett a város népszerű kilátóhelye, az Observation Deck at 300. A helyszín a filmrajongóknak is ismerős lehet, itt forgatták ugyanis a Halálos iramban hetedik részének egyes jeleneteit.
Az arab világ legnagyobb múzeuma, az abu-dzabi Louvre
Az abu-dzabi Louvre több szempontból is egyedülálló. Egyrészt a múzeumnak otthont adó épületegyüttest egy önmagában is rendkívül látványos nyolcrétegű kupola fedi, amelyet az emírségekben hagyományos tetőként használt, egymásra terített pálmalevelek ihlettek. Aztán ott van maga a név: Louvre. Ez az első Franciaország határain kívüli intézmény, amely ezt a nevet viseli. Az Egyesült Arab Emírségek és Franciaország 2007-ben írt alá egy szerződést, melynek értelmében az intézmény 2037-ig biztosan használhatja az ikonikus elnevezést.
A Louvre és más francia múzeumok műkincseket is kölcsönöztek Abu-Dzabinak, de az Emirátusok más forrásból is vásárolt kiállítási tárgyakat. Megtekinthetünk például többezer éves Közel-keleti szobrokat, de híres olasz vagy éppen francia festők műveit is közszemlére tették (köztük Manet vagy éppen Gauguin műveit).
Az abu-dzabi Louvre jól szemlélteti, hogy az Arab Emírségek már nem csak luxusszállodáival és vidámparkjaival próbál kitűnni, hanem a kulturális színtéren is egyre fontosabb szereplővé válik. Ez a múzeum csak egy a város számos projektje közül. Az abu-dzabi Guggenheim múzeum és a Zájed sejkről elnevezett nemzeti múzeum nyitását a következő évekre várják.
Érdekelnek Dubaj nevezetességei is? Ebben a cikkben a tíz kedvenc látnivalómat gyűjtöttem össze.
