Európa egyik legkülönlegesebb városa: Strasbourg

Elzász régió fővárosának elbűvölő utcái és hangulatos kanálisai azonnal magával ragadják az embert. Elég volt csupán két napot eltöltenem az ünnepi díszbe öltözött Strasbourgban, és ma már az egyik kedvenc európai városomként gondolok rá.



Nem is német, nem is igazán francia


A Rajna jobb partján fekvő Elzász történelmileg Közép-Európa német nyelvű térségei közé tartozott. A lakosság jelentős része ma is beszéli a német elzászi dialektusát, bár a legtöbben már francia anyanyelvűek. A terület az évszázadok során többször gazdát cserélt, hol francia, hol német kézen volt. 1871-ben a Német Birodalom részéve vált egészen 1918-ig, az I. világháborút lezáró versailles-i békeszerződésig, amikor is Franciaország kapta meg. 1940-ben ismét német fennhatóság alá került, majd 1944-től újra francia lett.



Strasbourg mindig is központi szerepet töltött be a régióban, bár fejlődése a német uralom alatt jelentősen felgyorsult. Grandiózus építkezések zajlottak, melyek hatására a város területe megtriplázódott. Megépült a Neustadt (újváros) és a birodalom legnagyobb egyeteme is. A cél a terület elnémetesítése volt, majd később a franciák próbálkoztak franciábbá tenni Strasbourgot és vele egész Elzászt.


A német és francia hatások egy igazán egyedülálló kulturális fúziót eredményeztek. Az utcákon a német nyelvterületre jellemző fa keretezéses épületek (Fachwerkhaus) sorakoznak, az utcatáblák gyakran kétnyelvűek, az éttermekben pedig elsősorban német specialitásokat szolgálnak fel.



Legfontosabb látnivalók a felhőbe nyúló katedrálistól Európa központi épületéig


Petite France

A Grande Île nevű szigeten fekvő óváros teljes területe az UNESCO világörökségének részét képezi, és nem túlzás azt állítani, hogy minden utca tartogat valamilyen különlegességet. Itt található Strasbourg talán legelbűvölőbb városrésze, a Petite France (Kicsi Franciaország). Az Ill-folyó a sziget nyugati sarkánál több kis csatornára szakad, ezek partján egykor tímárok és molnárok üzletei sorakoztak, ma pedig már elsősorban éttermek, kávézók és ajándékboltok üzemelnek itt. A városrész neve nem a francia romantikára utal, sőt éppen ellenkezőleg. A 15. század végén ezekben az utcákban ápolták a szifiliszben szenvedő betegeket, amit a németek csak Französenkrankheitnak, vagyis francia betegségnek neveztek.


Strasbourgi katedrális

Ma már nehéz elképzelni, de Strasbourg katedrálisa több mint 200 éven át büszkélkedhetett a világ legmagasabb épülete címmel. A trónról 1874-ben taszította le a hamburgi Szent Miklós-templom. A Strasbourg városa fölé magasodó katedrális ugyanakkor még ma is lenyűgöző látványt nyújt és tiszta időben akár a 30 km-re húzódó Vogézek hegyláncról is látni lehet.

A templomot eredetileg román stílusban kezdték el építeni, közel hatvan évvel később azonban – alkalmazkodva a kor uralkodó stílusirányzatához – gótikus stílusban fejeződött be az építkezés. A katedrális ingyenes látogatható, a kilátószintre viszont csak külön jeggyel mehetünk fel.


Barrage Vauban

A Vauban-gát 1688 és 1700 között épült XIV. Lajos király Vauban nevű hadmérnökének és hadi építészének tervei alapján. Az épület elsődleges funkciója az volt, hogy egy esetleges támadás esetén az Ill-folyó vízszintjének megemelésével elárasszák a várostól délre eső területeket. Ma gyalogos hídként működik, a tetőteraszról pedig meseszép kilátás nyílik a közeli Ponts Couverts hídjaira és az óvárosra.


Ponts Couverts

Nem csak a Vauban-gátról érdemes megtekinteni a három hídból és négy toronyból álló épületegyüttest. A Ponts Couverts szintén védelmi céllal épült, ám jóval korábban, 1250-ben készült el. A hidakat eredetileg fából készült tető fedte, hogy védje az itt állomásozó katonákat, innen ered a „fedett hidak” (Ponts Couverts vagy németül Gedeckte Brücken) elnevezés.


Neustadt

Nehéz megfogalmazni, hogy miért, de engem különösen megfogott az „újváros” látványvilága. A Grande Île szűk, kanyargó utcáival ellentétben itt széles, egyenes vonalú sugárutakat és nagy tereket alakítottak ki, valamint bérházakat és monumentális középületeket építettek. Itt találhatóak az egyetem és a bíróság grandiózus épületei, valamint Palais du Rhin (korábbi császári palota) is. A kerület egyébként 2017 óta szintén világörökségi helyszín.


Európai Parlament

Az óvárostól távol, az európai negyedben egy teljesen más hangulat fogad minket. A modern üvegépületek között megtaláljuk a Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bíróságának székhelyét, valamint az Európai Parlament ikonikus 60 m magas toronyházát is. Az EU plenáris üléseinek fő helyszíne ingyenesen látogatható, így megtekinthetjük a patkó alakú üléstermet és az Európai Parlament szerepéről szóló interaktív kiállítást is. Sajnos mi éppen egy plenáris időszakot fogtunk ki, így nem volt lehetőségünk betekinteni az épületbe.



További utazós tartalmakért kövess Instagramon és Facebookon is!