A szigetország világörökségi helyszínei közül a két leglátványosabb Sigiriya erődje és Dambulla barlangtemploma. Mindkét építmény több mint ezer éves múltra tekint vissza, és még ma is lenyűgözőek. Ráadásul egészen közel vannak egymáshoz.
A Srí Lanka-i utazásomra készülve Sigiriya volt az egyik olyan helyszín, amelyet mindenképpen fel szerettem volna keresni. Nemcsak fontos történelmi emlék ez, hanem az ország egyik legszebb pontja is. Kandyből egy egynapos kirándulás keretében látogattam el ide, valamint a közeli Dambulla barlangtemplomba. Naplementekor pedig legelésző elefántokban is gyönyörködhettem a Minneriya-tó partján.
Dambulla kétezer éves barlangtemploma
Túránk első állomása a Kandytől kb. 70 km-re fekvő Dambulla volt. Közelinek tűnhet, de a sziget belsejében vezető utakon ez is kétórás út volt. Itt található Srí Lanka legnagyobb és legjobban megőrzött barlangtemploma. Ezek az építmények igen gyakoriak buddhista területeken, viszont kevés olyan lenyűgöző szentéllyel találkozhatunk, mint a dambullai. Nem véletlen, hogy az UNESCO 1991-ben a Világörökség részévé nyilvánította.
Az első falfestmények közel 2000 évvel ezelőtt készültek el, a sziget uralkodói pedig azóta sokszorosan bővítették a templomot. A legenda szerint Valagamba király az i. e. 1. században Dambulla barlangjaiban talált menedéket ellenfelei elől, majd amikor visszaszerezte trónját, templommá alakította a helyet. A komplexum ma öt teremből áll, ahol összesen 153 Buddha-szobrot tekinthetünk meg, de akad itt néhány királyt és hindu istent ábrázoló alkotás is. Érdekesség, hogy bár a szigetország többször került hindu és keresztény uralkodók befolyása alá, a buddhista hagyományok máig erősek.
Dambulla temploma egy 160 méter magas sziklán található, és csak lépcsőn lehet megközelíteni. Nagyjából negyed óra alatt kényelmesen fel lehet sétálni a parkolóból.
Sigiriya, vagyis az Oroszlán szikla
Az ország egyik legnépszerűbb látványossága, Sigiriya erődje Dambullától alig 16 km-re található. Sokan ajánlották, hogy ne ide, hanem a közeli Pidurangala sziklához látogassak el, de makacsul kitartottam amellett, hogy látni szeretném ezt az ősi palotát. Pidurangala mellett szól, hogy oda nincs belépő, és remek kilátás nyílik Sigiriyára, viszont innen a romokból sem látszik sok. Kifizettem hát a borsos 35 dolláros belépőt, és bejártam ezt a több ezer éves múltra visszatekintő komplexumot.
Már az i. e. 3. században is éltek buddhista szerzetesek a közeli barlangokban. A helyszín viszont az i. sz. 5. században vált igazán jelentőssé, amikor Kasyapa király itt építette ki fővárosát. Kasyapa apját, Dhatusena királyt megölve ragadta magához a trónt. Félve attól, hogy testvére, a jogos örökös átveszi a hatalmat, egy rendkívül jól őrzött erődítményt húzott fel. Palotáját egy közel 200 méter magas, meredek sziklán alakította ki. A felfelé vezető út mintegy felénél egy hatalmas, oroszlánt ábrázoló kaput emeltetett. Innen kapta a nevét az Oroszlán-szikla, vagyis szingalézül Sigiriya. Ma már csak az oroszlán mancsait tekinthetjük meg.
Kasyapa király bukása után Sigiriya évszázadokon át buddhista kolostorként működött. Idővel azonban elhagyatottá vált, és szépen lassan benőtte a körülötte lévő dzsungel. Szerencsére az épületek alapjai ma is jól láthatók, sőt az egykori vízvezetékrendszer is jó állapotban maradt fenn. 1982-ben az UNESCO világörökségi helyszínné nyilvánította.
A terület felfedezésére és a szikla megmászására érdemes legalább két, de inkább három órát szánni. Lépcsőzésből biztosan nem lesz hiány, de a fantasztikus kilátásért mindenképpen megéri felmászni a csúcsra.
Szafari a Minneriya Nemzeti Parkban
Bár nem terveztem szafarizni Srí Lankán, Sigiriya környékének elefántjai meggyőztek róla, hogy befizessek egyre. Az egésznapos kirándulásunkat szervező cég fejenként 65 dollárt kért el egy kétórás túráért. Zsebbe nyúlós nap volt ez, de azt gondolom, megérte.
A nemzeti park közepén a Minneriya-tó terül el, melyet még Mahasena király építtetett a 3. században. A vízfelület körül rendszeresen gyülekeznek helyi madárfajok (köztük pávák) és természetesen elefántok is. A hatalmas négylábúak már hozzá vannak szokva a terepjárók látványához, így békében legeltek akkor is, amikor tucatnyi autó sorakozott mellettük.
A korábbi kenyai szafarimhoz képest ez a túra nem hagyott mély nyomot bennem, bár azt hozzá kell tennem, hogy a Masai Marán három napon keresztül róttuk a szavannát vadállatok után kutatva. Itt, a Minneriya-tó partján alig két órát töltöttünk el, és szinte csak elefántokat és pávákat láttunk. Mindenesetre ez is szuper zárása volt a napnak. Hasonló kirándulásokat a GetYourGuide oldalán tudsz foglalni.
További utazós tartalmakért kövess Instagramon, TikTokon és Facebookon is!
Kommentarer