Valakinek egy élet is kevés itt, valakinek egy óra is sok. Nekem négy napom volt New Yorkra, és ennyi minden fért bele.
Ország: Amerikai Egyesült Államok (New York állam)
Népesség: 8,4 millió (elővárosokkal 20 millió)
Nyelv: Angol
Pénznem: Amerikai dollár (USD)
New York a sokadik amerikai metropolisz volt, ahova eljutottam, így számomra nem volt akkora „húha” élmény, mint sok olyan ismerősömnek, akik Manhattan felhőkarcolóit látták először Amerikából. Lehet, hogy Chicago, San Francisco vagy Los Angeles után az Egyesült Államok legnépesebb városa már nem is annyira különleges? - futott át akkor az agyamon. A válasz azonban, de. Ez a város nagyon is különleges.
Ahogy Angliáról London, vagy Franciaországról Párizs, úgy Amerikáról leginkább New York, sőt elsősorban a belső mag, Manhattan jut az emberek eszébe. Pedig Manhattan csupán egy (jó, valóban a leglátványosabb) sziget New York City-n belül. És ahogy Budapestet sem lehet összehasonlítani a vidék Magyarországával, úgy New York és a vadnyugati kis települések vagy az úgynevezett rozsdaövezet között is óriási szakadék tátong.
LÁTNIVALÓK
Általában nem szeretek minden apró részletet megtervezni az utazásaimmal kapcsolatban, most azonban az idő szűke miatt elég sűrűre szabtam a programot. Mindössze négy napunk volt a „Nagy Alma” felfedezésére, így szinte végig az előre megálmodott napirendet követtük.
Életemben először vettem egy úgynevezett city passt, amellyel a város hat nevezetességét látogathattuk meg. Mivel négyet ezek közül mindenképpen megnéztük volna, jobban megérte bérletet váltani, ezután pedig a telefonos applikáció segítségével csak QR-kódot kellett felmutatnunk mindenhol. A 115 dolláros city passzal célba vettünk két kilátót (Top of the Rock, Empire State Building), négy négy múzeumot (Metropolitan, 9/11 és természettudományi múzeum), valamint egy kompos kiránduláson is részt vettünk. Ezen kívül természetesen szakítottunk időt a Central Parkra is és a szállásunk környékén, Brooklynban is barangoltunk.
BROOKLYN HÍD
A Manhattant és Brooklynt összekötő ikonikus híd 1915-ig a “New York és Brooklyn híd” nevet viselte, megépítésekor ugyanis Brooklyn még önálló város volt (ma ez New York City legnépesebb és etnikailag talán legsokszínűbb kerülete). Az 1883-ban átadott közel 2 km hosszú építményen az első évtizedekben még villamosok és lovaskocsik is közlekedtek, ma pedig hatsávos autóúton, illetve egy gyalogos sétányon haladhatunk át az East River felett.
DUMBO ÉS A BROOKLYN BRIDGE PARK
A Brooklyn és Manhattan hidak között húzódó városrész neve valójában egy rövidítés: Down Under the Manhattan Bridge Overpass, vagyis a Mahattahn híd felüljárója alatt.
Az egykori kikötő raktárépületeiben ma már irodák és galériák működnek, a turistákat pedig elsősorban hídra nyíló kilátás vonzza a környező utcákba.
Hasonló a helyzet a Brooklyn Bridge Parkkal is, ahol gyakorlatilag a nap 24 órájában fotózkodó turistákat láthatunk. Nem hibáztathatunk persze senkit, hiszen ez a látvány valóban megér egy-két kattintást.
ROCKEFELLER CENTER
A 19 épületből álló komplexum John D. Rockefeller nevét viseli, aki az 1920-as, 1930-as évek egyik legbefolyásosabb üzletembere volt. Az art déco toronyházakat az 1939-es megnyitáskor többek között az RCA és NBC rádióadók foglalták el.
A Rockefeller Center legmagasabb épületének (Comcast Building) tetején található a város egyik legszebb kilátásával büszkélkedő tetőterasz, a Top of the Rock.
Először a délelőtt folyamán kerestük fel a helyet, hogy időpontot foglaljuk, majd a nap végén visszatértünk, hogy gyönyörködhessünk a nem mindennapi naplementében. Bár a látványra nem lehetett panasz (remek a kilátás az Empire State Buildingre és a Central Parkra is), a tömeg egy idő után elviselhetetlen volt. Azt hiszem, sosem láttam még ennyi embert egyszerre a korlátokhoz tömörülni és rendületlenül time-lapseket készíteni.
EMPIRE STATE BUILDING
Arra számítottam, hogy a Top of the Rock után az Empire State Building már nem lesz akkora durranás, de tévedtem. Ide nem foglaltunk időpontot, a délután közepén toppantunk be az előre megváltott jegyünkkel és néhány perc múlva már 86 emelet magasan csapott az arcunkba a manhattani szél.
Meg kell azonban jegyeznem, hogy a felfelé vezető utat is legalább annyira élveztem, mint a kilátószinten töltött perceket. Az 1931-ben átadott toronyház belső terei ugyanis pont olyan lenyűgözők, mint a fenti kilátás.
Az Empire State Building közel 40 éven át volt a világ legmagasabb épülete, 1970-ben azonban a Word Trade Center ikertornyai letaszították a trónról.
A közel 90 éves toronyház már csak a hetedik legmagasabb felhőkarcoló New Yorkban, de mai napig az egyik legikonikusabb.
SZABADSÁG-SZOBOR ÉS ELLIS-SZIGET
Ha már a város jelképeinél tartunk, nem mehetünk el szó nélkül a Szabadság-szobor mellett. A neoklasszicista műalkotást Franciaország ajándékozta az Egyesült Államoknak az ország függetlenségének századik évfordulójára. A szobrot Frédéric Auguste Bartholdi tervezte, míg a belső fémház Gustav Eiffel nevéhez köthető. A talapzattal együtt 96 m magas műalkotást sajnos csak kívülről tudtuk körbejárni, a jegyek ugyanis már hetekkel (sokszor hónapokkal) előre elfogynak.
Bejutottunk ugyanakkor az Ellis-szigeten működő múzeumba. Az intézmény a 19. század végétől egészen az 1950-es évekig szolgált a legforgalmasabb bevándorlást ellenőrző állami állomásként, 1990 óta pedig bevándorlási múzeumként működik. Mi órákon át élveztük a különböző kiállításokat, majd körbejártuk a sziget szélén haladó sétányt is, ahonnan remek kilátás nyílik Manhattan szigetének csücskére.
CENTRAL PARK
Nem hagyhattuk ki a világ egyik leghíresebb közparkját, a Central Parkot sem. Két nap után jól is esett elvonulni kicsit a város zaja elől, bár ezt a helyet sem mondanám feltétlenül csendesnek és nyugodtnak. Szerencsére találtunk egy félreeső dombtetőt, ahol kellemesen elfogyaszthattuk az ebédünket.
Bár a park egyes részei természetesnek tűnhetnek, valójában szinte minden domb, tó és liget gondos tervezés eredménye.
Több ezer köbméter földet hozattak például New Jersey-ből, mivel az eredeti talaj nem bizonyult elég termékenynek.
MÚZEUMOK
A city passunkkal három múzeumot látogathattunk meg. Ezek közül a legemlékezetesebb egyértelműen a Metropolitan Művészeti Múzeum volt. A Met USA egyik legnagyobb művészeti gyűjteményével rendelkező intézménye, itt tekinthető meg többek közt Vincent van Gogh híres önarcképe és Claude Monet “Híd a vízililiomos tó felett” című festménye is.
A World Trade Center ikertornyainak tragikus történetét feldolgozó 9/11 múzeum bár számos érdekes és sokkoló elemet tartalmaz, mégis meglehetősen egysíkúan, erős politikai színezettel mutatja be a terrortámadás és az azt követő háború eseményeit. A természettudományi múzeumra nem maradt már sok időnk, így azt éppen csak végigfutottuk.
KÖZLEKEDÉS
Az USA többi városához képest New York tömegközlekedése egészen fejlett. Itt található a világ legtöbb állomásával rendelkező metróhálózata, amelyre 33 dollárért válthatunk heti bérletet (nekünk négy napra is ez érte meg legjobban). A felszínen bármikor leinthetünk egy sárga taxit, valamint Über és Lyft is működik a városban.
JÓ, HA TUDOD
Bár hajlamosak vagyunk New Yorkot Manhattan szigetével azonosítani, a város többi kerülete is legalább annyira izgalmas lehet (Brooklynt mindenképpen ajánlom)
A nagy távolságok és az esetleges sorban állás miatt nem érdemes túl sok programot tervezni egy napra
Ne felejtsük el a borravalót! Csakúgy, mint az USA más részein, itt is illik az éttermekben 10-15% körüli borravalót adni
Comments