Kevés olyan város van, amely egyszerre nyűgöz le grandiózus épületeivel, természetközeliségével és gazdag kulturális életével. A sűrű erdőkkel határolt Ottawa pontosan ilyen, tökéletes központja a kétnyelvű északi országnak.
1857-ben Viktória királynő igencsak nagy meglepetést okozott, amikor Torontóval vagy Montréallal szemben a félreeső Ottawát jelölte meg Kanada fővárosának. Sokan gúnyolódtak akkor a döntésen. Egy amerikai újságíró például azzal viccelődött, hogy a betolakodók könnyen eltévedhetnek a közeli erdőkben a település után kutatva. A királynő és miniszterelnöke valójában több szakértővel is konzultáltak, mielőtt meghozták a döntést. Ottawa mellett szólt, hogy viszonylag távol fekszik az amerikai határtól, a folyókkal körülvett, dombos terület pedig kifejezetten jól védhető külső támadásokkal szemben. Nem elhanyagolható szempontok ezek, hiszen csak néhány évtizeddel járunk a 1812-es kanadai-amerikai háború után. Az újdonsült főváros ráadásul az angol nyelvű Ontario és a francia Québec tartományok határán fekszik, tökéletes helyszínként szolgálva egy kétnyelvű ország központjának.
Ottawa ráadásul – a legtöbb kanadai településsel ellentétben – kifejezetten turistabarát hely. A belvárosban lépten nyomon táblák mesélnek a környék történelméről, az épületek érdekességeiről. Térképeket is kihelyeztek, és pirossal be is jelölték, melyik a legegyszerűbb útvonal a nevezetességek felfedezéséhez. Nekem most kivételesen semmi időm nem volt, hogy előzetes útitervet készítsek, így különösen jól jött, hogy az úgynevezett a Voyageurs Pathwayt követve szinte az összes izgalmas helyszínt megtekinthettem. Mutatom is, hogy mik voltak ezek.
Parliament Hill
A város központjában található Parliament Hill a kanadai törvényhozás központi helyszíne. 1859-ban ezen a festői dombtetőn kezdték el építeni a parlamentnek otthont adó neogótikus palotákat. A főépület 1916-ban szinte teljesen leégett, csak a könyvtári szárnyat sikerült megmenteni. 1927-re azonban még grandiózusabb formában építették újra és egy közel száz méter magas tornyot (Béke-torony) is hozzáadtak.
A főépület sajnos ismét 2019 óta felújítás alatt áll, és 2030-ig biztosan nem lehet meglátogatni. A Képviselőház így ideiglenesen az úgynevezett nyugati blokkban, míg a Szenátus egy korábban pályaudvarként működő épületben ülésezik. Mindkét helyszín ingyenesen látogatható, jegyeket a parlament honlapján lehet igényelni. Francia és angol nyelvű túrákra lehet időpontot foglalni, melyek során sok érdekességet osztanak meg az épületekről, de Kanada törvényhozását és történelmét is jobban megismerhetjük.
Rideau-csatorna
A 202 km hosszú vízi út Ottawa városát és egyúttal az Ottawa folyót köti össze az Ontario-tó partján fekvő Kingstonnal. A csatornát 1832-ben nyitották meg, építményeinek többsége pedig a mai napig eredeti állapotában látható. Építésének célja elsősorban az volt, hogy biztonságos útvonalat biztosítson a Kingstonban és Montréalban állomásozó brit csapatok között. 2007-ben ez volt az első helyszín Ontario tartományban, amelyet felvettek az UNESCO világörökségek listájára.
Gatineau folyópart
Az Ottawa folyó túlpartján fekvő Gatineau már Québec tartományhoz tartozik, lakói pedig elsősorban francia anyanyelvűek. Míg Ottawa dombtetőin neogótikus paloták sorakoznak, addig a québeci part a múlt század közepéig elsősorban ipari létesítményeiről volt híres. Az 1970-es években viszont a kanadai kormány számos közhivatalt telepített Gatineau városába, ezzel is szimbolizálva a kétnyelvű ország egységét.
A két város azóta szinte teljesen egybenőtt, a québeci oldalon pedig gyárkémények helyett ma már irodaházakat és közparkokat láthatunk. A Kanadai Történeti Múzeum (Canadian Museum of History) mellől pedig a környék talán legszebb kilátását is élvezhetjük.
Notre-Dame-székesegyház
Az ottawai Notre-Dame a város legnagyobb és legrégebbi temploma. Helyén egykor egy kicsi fából készült épület állt, az egyház azonban az 1840-es években egy neoklasszicista stílusú katedrális építését rendelte el.
Félúton azonban változtattak a terveken, így a templom felső részei már neogótikus stílusban készültek el. Az épület kívülről egészen visszafogott, a belső terek viszont rendkívül díszesek.
Kanadai Nemzeti Galéria
A székesegyházzal szemben található a Kanadai Nemzeti Galéria (National Gallery of Canada), Észak-Amerika egyik legnagyobb területű múzeuma. Közel százezer alkotást tekinthetünk itt meg, köztük európai, ázsiai, amerikai és természetesen kanadai műveket is. A múzeum bejáratánál Louise Bourgeois francia szobrász installációja, a Maman (jelentése: anya) magasodik fölénk. A hatalmas pókot formázó szobor bronzból és rozsdamentes acélból készült, de méretes márványtojások is megbújnak a törzse alatt található zsákban. Bourgeois egy egész sorozatot készített a meghökkentő alkotásból, így például bilbaói Guggenheim Múzeum mellett áll egy hasonló szobor.
Rideau-vízesés
A Rideau és Ottawa folyók találkozásánál található vízesés függönyszerű megjelenése miatt kapta a Rideau vagyis függöny nevet az ide települt franciáktól. Ez a név ragadt később rá a folyóra is. Bár a 11 méter magas zuhatag kevésbé látványos, mint mondjuk a Niagara vagy québeci Montmorency-vízesés, mégis érdemes elsétálni erre. A partmenti sétányról remek kilátás nyílik az Ottawa folyóra és a túloldalon fekvő parkra.
Rideau Hall
Az 1838-ban épült villa csak átmenetileg szolgált volna Kanada főkormányzójának hivatalos rezidenciájaként, a tervezett új épület azonban soha nem készült el. A mindenkori uralkodó helyi képviselője így ma is Rideau-folyótól nem messze fekvő birtokon él és a miniszterelnökkel is itt tartja rendszeres találkozóit.
Kanada államformája alkotmányos monarchia perszonálunióban Nagy-Britanniával, a jelenlegi főkormányzó így II. Erzsébet királynő nevében végzi el a ceremoniális feladatokat és szentesíti a kanadai törvényeket. A rezidencia, akárcsak a parlamenti épületek ingyenesen látogatható. Bepillanthatunk például az ikonikus, sátrat megidéző fehér-rózsaszín terembe és a miniszterelnöki meghallgatások helyszínéül szolgáló szobába is.
ByWard Market
Kanada egyik legrégebbi termelői piacát 1826-ban hozta létre John By alezredes, a Rideau-csatorna építője. Célja az volt, hogy a vízi úton dolgozó elsősorban francia-kanadai és ír munkásokat kiszolgálja. A piacon friss élelmiszereket és kézműves termékeket árusító standok mellett kávézók, bárok és éttermek is helyet kaptak, így talán nem meglepő, hogy ma ez Ottawa legnyüzsgőbb városrésze.
A kanadai főváros legfontosabb nevezetességeit akár néhány óra alatt is körbejárhatjuk, ha azonban belülről is felfedeznénk a parlamentet, a főkormányzói rezidenciát vagy a múzeumok valamelyikét, akkor érdemes legalább két napot eltölteni itt. Ottawa számomra nagyon kellemes meglepetés volt. A zöld parkok, az idilli folyópartok és a grandiózus épületek hamar meggyőztek róla, hogy a városnak ott a helye minden kanadai útitervben.
További utazós tartalmakért kövess Instagramon és Facebookon is!
Comments